Művészet és/vagy oktatás - pedagógiai fórum

Kolozsvár - Tranzit Ház, június 18-21.
Kategóriák: előadás, konferencia;

A Tranzit Ház életéhez több mint tíz éven keresztül szervesen kapcsolódott a Gyerektábor, amely már indulásakor olyan kidolgozott program mentén fogott össze szakemberként pedagógusokat, művészeket, szociális munkásokat, akik számára a másság megismerése / megismertetése, promoválása és elfogadása / elfogadtatása a mindennapi élet szerves részeként fogalmazták meg. 

E témák mentén beszélgetnek a június 18 és 21. között megrendezésre kerülő Pedagógiai fórumon, ahol a délelőtti program elméleti felvezetései után olyan gyakorlati tapasztalatok kerülnek bemutatásra, amelyek támpontként szolgálhatnak konkrét helyzetekben.

PROGRAM:

június 18., hétfő

10.00 - 11.30 A romániai iskolák három problémája Az előadásban a romániai iskolák három problémáját fogjuk tárgyalni: az oktatás minőségét, nemzetközi összehasonlításban, a vidéki-városi oktatás eltéréseit, és nem utolsósorban az iskola hatását a demokráciára, Kelet-Európa demokratikus hanyatlásának a kontextusában.

Sorana Constantinescu, kutató, Demokrácia Tanulmányozási Központ, BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar

11.30 - 11.50 KÁVÉSZÜNET

11.50 - 13.20

Heteropedagógiák – Mit kérhetünk ma az iskolától? A pedagógiát mindig is a felnőttek szemszögéből írták. A diszciplína története a gyerekeknek, leginkább mások gyerekeinek tartott prédikációk története, amelyet jószándékú felnőttek adtak elő arról, hogy kicsodák ők, vagy kinek is kellene lenniük, mit kellene tudniuk, akarniuk, mit kellene önmagukért és másokért tenniük, mit kellene szeretniük és miért. És ugyanakkor ez a történet azoknak a doktrínáknak a története is, amelyek arról szólnak, mit kellene megkövetelnie az iskolának a gyerekektől annak érdekében, hogy azzá váljanak, amivé az iskola tenni akarják őket. Soha a pedagógia története során a gyerek hangja, vagy általában azé, akit oktatnak, nem szólalhatott meg. Az általunk javasolt előadásban ezen a helyzeten próbálunk meg változtatni, megfordítva az oktatás, és különösen az iskolai oktatás problémáját. Nem azt kérdezzük, hogy „mit kellene az iskolának megkövetelnie a gyerekektől?” hanem azt, hogy „Mit kellene a gyerekeknek megkövetelniük az iskolától?” Az első feladat, amelyet meg kell oldanunk, ennek a kérdésnek megalapozni a legitimációját. Más szóval azt kell megmutatnunk, hogy az éretlenség, ignorancia és általában a beteljesületlenség ellenére a gyerekek mégis abban a pozícióban vannak, hogy etikai nyomást gyakorolhatnak az iskolára. Ebből a tételből kiindulva megpróbáljuk majd kimutatni, hogy ez a fajta etikai nyomás nehéz helyzetbe hozza az iskolát, mivel nem lehet tudni, hogy adhat-e rá valaha is egy megfelelő választ.

Costache Adrian, filozófus, az IDEA Print & Design kiadó Heteropedagógiák sorozatának szerkesztője

13.30 - 14.30 EBÉDSZÜNET

14.30 - 16.00

Oktatás & művészet: a Tranzit gyerektábor modellje Egymás kultúrájának a megismerése, a különbözőség, a másság, az elfogadásra való fogékonnyá tétel az évente harminc, több etnikumú gyereknek teret biztosító művészeti alkotótábor célja. A tizenhárom alkalommal megszervezett Gyerektábor egy olyan nyelvileg és szociálisan is heterogén teret hozott létre a több évi gyakorlat során, amely nem csak a résztvevők, de azok szülei, a tágabb közösségük számára is élménydús, kreatív művészeti műhelyekkel mutat példát a valódi együttműködésre. Ez a jó példa kerül a Fórum részeként bemutatásra.

Harbula Hajnalka, Magyari Noémi , az INTERKULTI tábor szervezői

június 19., kedd

10.00 - 11.30

Oktatás & művészet: a Minitremu Art Camp modell

A Minitremu Art Camp első kiadásától fogva azt a kérdést tettük fel magunknak, hogy hogyan lehetséges a kortárs művészetre jellemző tudástípus átadása a tapasztalattal rendelkező művészek és a fiatalok között, melyek ennek a tudásátadásnak a legjobb eszközei, mennyiben lehetséges ezt végbevinni akkor is, ha nincsenek művészek, miképpen vernek gyökeret ezek a tudásformák a diákok szívében és agyában, és végül, hogy vajon ez az egész folyamat "az életre, vagy a piacra" készíti-e föl őket. Időközben a harmadik kiadásához ért a tábor, és úgy gondoljuk, hogy még mielőtt oktatási alternatívákat és pedagógiai modelleket hozna létre, elsősorban találkozási pontokat keres a tisztességes és a saját világuk iránt elkötelezett művészek sérülékenysége valamint azoknak a fiataloknak a sérülékenysége és őszintesége között, akiknek meg kell még ismerniük önmagukat és el kell még foglalniuk a helyüket a világban

Gabriel Boldiș és Laura Borotea, a Monotremu Egyesület megalapítói

11.30 - 11.50 KÁVÉSZÜNET

11.50 - 13.20

"The Good Behavior Game" – A jó viselkedés játéka A "The Good Behavior Game" egy bizonyíték alapú stratégia, amelyet különböző csoportokban lehetséges alkalmazni. Ennek a stratégiának a segítségével az oktatók úgy a gyerekek, mint az oktatók számára kellemes módon segíthetik elő a gyerekek pozitív viselkedését. A technika a közös, csoportos jutalmazás motivációjára épül, és többféle csoport esetében alkalmazható, életkortól, vagy a csoport nagyságától függetlenül.

Solymosi Erika, viselkedéselemző BCaBA

13.30 - 14.30 EBÉDSZÜNET

14.30 - 16.00 Oktatás & művészet: a Replika modell

Az empátia pedagógiái Hogyan építhetőek fel a színházon keresztül a szolidaritás és empátiai pedagógiái? Hogyan késztethetjük a fiatal közönséget arra, hogy elképzeljék a maguk számára a politikai részvétel társadalmi stratégiáit? A bukaresti Replika Oktatási Színházi Központ által kidolgozott gyakorlatokat alapul véve a központ egyik alapítója, Mihaela Michailov dramaturg a Központhoz tartozó művészek által kidolgozott különböző módszereket fogja bemutatni. A módszerek a gyerekek felhatalmazásának emocionális politikáira koncentrálnak. Mert minden gyereknek szüksége van egy közös térre, amelyben kifejezheti és megmutathatja önmagát.

Michailov Mihaela, dramaturg, a Replika Központ társalapítója

június 20., szerda

10.00 - 11.30 Oktatási hálózatok és alternatív pedagógiák A jelenlegi román oktatási rendszerrel kapcsolatos kutatások és felmérések annak a szükségességét mutatják, hogy a jelenlegi rendszert az európai oktatási tendenciák mentén helyezzük el. Ezek a kutatások az iskolai népesség nagyfokú szegmentálódását, az oktatási rendszer alulfinanszírozottságát, az oktatás presztízsének a csökkenését, valamint a szabad piac oktatási folyamatban játszott szerepének a túlértékelését mutatják. Az előadás olyan nem-kormányzati kezdeményezésekbe nyújt bepillantást, amelyek alternatív pedagógiai gyakorlatok mentén jutottak arra a következtetésre, hogy olyan oktatási gyakorlatokra van szükség, amelyek a közösségek valós szükségletein alapulnak.

Harbula Hajnalka, antropológus, tanár

11.30 - 11.50 KÁVÉSZÜNET

11.50 - 13.20 Párbeszéd a kulturális és kritikai multikulturalizmus között. A másság kezelésének kortárs perspektívái Az évek során a társadalmak egyre változatossabbá váltak a különbség, különbözőség szempontjából. Ez egy tény nem csak a közpolitikák kialakításának szempontjából, hanem a hétköznapi élet szintjén is kihívást jelent. Az előadás egy egyszerű kérdésre próbál meg választ adni: hogyan lehetséges élni a különbözőségben. A kérdés minden egyszerűségével együtt egy adekvát válasz megfogalmazása mindennél bonyolultabbnak látszik. Az előadás felvonultatja a multikulturalizmus klasszikus értelmezésének inherens problémáit és az interkulturális dialógus perspektívájának korlátait, miközben rámutat az ezeknek a megközelítéseknek az alapján kidolgozott közpolitikáknak az interkulturális viszonyokra gyakorolt hatására. Az előadás a kultúra egy általánosabb fogalma mellett érvel, valamint a másság politikáinak és az interkulturalitás normatív elveinek az alkalmazását a konkrét társadalmi mozgalmak által megfogalmazott elvek és elvárások mentén képzeli el.

Kozák Gyula, szociológus, kutató, Nemzeti Kissebségkutató Intézet

13.30 - 14.30 EBÉDSZÜNET

14.30 - 16.00 Oktatás & művészet: a Telcsi modell A telcsi Nyári Egyetem művészek, elméletalkotók, gyakorlati emberek, aktivisták, egyetemisták, a helyi iskolák/középiskolák diákjainak, a helység és környék fiataljainak és felnőtteinek vidám találkozóhelye. Az általunk megfogalmazott legfontosabb cél egy, a midnennapi életben releváns párbeszéd kialakítása társadalmi, politikai, kulturális és történelmi folyamatokról Romániában, valamint regionális és globális kontextusban. A nyári egyetem a városi bentlakások területén kívül zajlik, egy olyan régióban, amely az idők során különböző modernizációs és alulfejlettségi, urbanizáló és vidékiesítő, meggyökereztető és elgyökértelenítő folyamatokat tapasztalt meg, miközben a régió a országos és nemzetközi migráció fontos pólusa is maradt egyben. A telcsi Nyári Egyetem abban hisz, hogy a tanulás folyamata élethosszig tartó. Éppen ezért hosszú távú oktatási-kulturális programokat alakít ki, amelyeket a környék felnőtteinek és gyerekeinek szán, valamint mindazoknak, akik az országból és külföldről ide látogatnak. http://telciusummerschool.ro/ro/bine-ai-venit-2/

Maxim Lorand és Valer S. Cosma

június 21., csütörtök

10.00 - 11.30 Az iskola mint a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelésének tényezője Napjaink Romániájában igen elterjedt az a nézet, miszerint „a romák társadalmi inklúziója” elsősorban az iskolai nevelésben való részvételen keresztül történik meg. Ez az ideológia azt is vallja, hogy a szegények nevelés révén törhetnek ki a szegénységből. Ebben a diskurzív mezőnyben alulértve, de sokszor explicite is kimondódik, hogy a nevelés ebben az esetben civilizáló eszköz is és / vagy a többségi társadalom normáinak és értékeinek az elfogadását jelenti, amelyek a maguk során feltételezetten garantálják a jólétet vagy legalábbis a decens életet. Műhelybeszélgetésünk célja kritikailag leépíteni ezt az ideológiát és helyette egy olyan megközelítésmódot javasolni, amely felismeri hogy az iskolai nevelés nem feltétlenül (és önmagában semmiképpen sem) csökkenti a szegénységet, mert az iskola a társadalmi egyenlőtlenségek tényezőjeként működik. Beszélgetésünkben felhasználjuk a „ROMEDIN - Nevelés a társadalmi inklúzióért és igazságosságért” című program által felszínre hozott példákat.

Vincze Enikő, antropólogus, aktivista Desire Alapítvány, egyetemi professzor, BBTE, Európai Tanulmányok

11.30 - 11.50 KÁVÉSZÜNET

11.50 - 13.20 A kritikai gondolkodás fejlesztése olvasás, írás és vita által A műhely során a kritikai gondolkodás fejlesztésének néhány stratégiáját kívánjuk bemutatni a résztvevőknek. Ezeket a stratégiákat különböző életkorú gyerekek vagy fiatalok esetében lehetséges használni, olyan oktatási tevékenységek során, amelyek feltételezik az olvasást, írást és a vitát. A résztvevők tanuló személyekként fogják megtapasztalni a tevékenységeket, ezután pedig rávezetjük őket a stratégiák értelmének és hatékony alkalmazásának a felismerésére, saját oktatási tevékenységeik céljainak a függvényében.

Kovács Mária, a CILSDGC elnöke

13.30 - 14.30 EBÉDSZÜNET

14.30 - 16.00 Oktatás & művészet: a monostori La Terenuri modell La Terenuri – művészeti beavatkozástól a közösségi részvételig A La Terenuri – Közösségi Tér a Monostoron egy, a Colectiv A Egyesület által 2012-ben indított projekt, amely a Monostor negyedben, illetve a La Terenuri környékén megvalósuló művészeti beavatkozásokra épül. Úgy döntöttünk, hogy nem hagyjuk el a beavatkozás után a környéket, és ezek után kifejlesztettünk itt egy aktivista-közösségi projektet, amelyet a közösségről való tanulás Városi Laboratóriumának szántunk: hasonló gyakorlatok, állandó városi tesztek, városi kertészkedés, viták, kulturális események, gyerekeknek és fiataloknak szóló műhelyek, valamint számos más tevékenység, amely a tömbháznegyed, valamint a hatóságok zöldövezetek és a mindenki számára elérhető közös terek iránti társadalmi-kulturális felelősség növelését célozták meg. Mindezek mellett itt alapoztuk meg a monostori kezdeményezések csoportját, amely az egyetlen ilyen jellegű csoport Kolozsváron. Mindezek a tevékenységek olyan típusú munkát feltételeznek a városnegyedekben, amelyek a kortárs városok fenntartható jövőjét tematizálják.

Panait Laura, antropológus, a La Terenuri társalapítója